Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Szeretjük ezeket a rosszfiúkat - A galaxis őrzői vol. 2 - kritika

2017.05.06

A galaxis őrzői vol. 2 egy tipikus szuperhősfilm, de annyira szerethető, hogy mégsem lehet megunni.

 

filmfan---galaxis-orzoi-2.jpg

 

A galaxis őrzői 2014 bombameglepetése volt, hiszen a kritikusok mellett a nézők is imádták, így a stúdió szempontjából kétség sem férhetett a folytatás szükségességéhez. Azonban A galaxis őrzői esetében hatványozottan is igaz, hogy elég magas volt a második rész kockázata. Az első rész legnagyobb pozitívuma a meglepetés volt, hiszen önironikus stílusával felkavarta az állóvizet a Marvel Filmes Univerzumában. Így fenn állt az a veszély, hogy másodjára már nem lesz meg ugyanaz a „varázs”, de szerencsére – ha már nem is ugyanannyira – működik.

 

Kedvenc csapatunk visszatér: Peter Quill alias Star-Lord (Chris Pratt) zenei ízlése még mindig a toppon van, Mordály dobálja a beszólásokat, Groot eszméletlen cuki, Gamora (Zoe Saldana) kvázi a csapat „védangyalaként” van jelen, Drax (Vin Diesel) modora és felfogóképessége még mostanra sem javult sokat. A történet szerint „hőseink” egy idegen népcsoport megbízatását teljesítik, azonban némi kellemtelenség miatt menekülni kényszerülnek felbérlőiktől, akik egy űrhadsereggel erednek a nyomukba. Majd váratlanul feltűnik Ego (Kurt Russell), Peter Quill eddig ismeretlen édesapja.

 

filmfan---galaxis-orzoi-2.4.jpg

 

Ebből a pár sorból valószínűleg lejön, hogy ezt a filmet sem az acélos történet miatt fogjuk szeretni. De tegyük a kezünket a szívünkre, nem éppen egetrengető sztorit várunk el egy olyan filmtől, ahol egy gépfegyveres mosómedve teszteli mások idegrendszerét. Ugyanazt a klisés szuperhősös sztorit kapjuk azzal a különbséggel, hogy A galaxis őrzői nem is próbálja meg komolyan venni magát. A szatirikus stílus az, ami az első részt igazán élvezhetővé tette, és ez itt is működik. James Gunn a folytatásban megpróbálta az első rész pozitív elemeit megspékelni még egy szinttel, így egy még inkább „elborult” alkotást kaptunk. Humorforrás ezúttal is bőven van, habár helyenként már kissé erőltetetté válhat egy-két megszólalás, viszont a poénok nagy része be fog találni a nézőknél.

 

filmfan---galaxis-orzoi-2.3.jpg

 

A film felénél az addigi akciódús, pörgős jelenetek helyett bizonyos szereplők közötti múltbeli sérelmek kerülnek előtérbe. Ezzel annyi a probléma, hogy több ilyen mellékszál is fut párhuzamosan és nem mindegyik annyira kidolgozott, hogy fenn tudja tartani az érdeklődést. Tulajdonképpen csak azt nézzük, ahogy a szereplők elpanaszolják a problémáikat, viszont a készítők ezt nem árnyalták eléggé, így az nem válik átérezhetővé. Ilyen például Nebula Gamora iránti haragja is. Zárójelben azért megjegyezném, hogy már ezzel is többet tettek a készítők a karakterépítés terén, mint a legtöbb hollywood-i blockbuster készítői.

 

filmfan---galaxis-orzoi-2.2.jpg

 

A galaxis őrzőinek sikerül megindítani az érzelmeinket, mert a kétórás játékidő alatt annyira jól felépítik a szereplők kapcsolatát, hogy szinte egy igazi családként tekintünk a csapatra. Ennek tudható be a film lezárását övező érzelmi katarzis, amikor könnyedén elmorzsolhatunk egy-két könnycseppet. A látványra se panaszkodhatunk, ezen a téren az alkotás rátett még egy lapáttal az előző részre, folyamatosan vizuális effektekkel bombáznak minket a készítők. Színészek tekintetében mindenki hozza az elvárhatót, habár sajnálatos, hogy a korábbi híresztelésekkel ellentétben Sylvester Stallone mégsem kapott fontosabb szerepet. Összességében elmondható, hogy A galaxis őrzői 2 egy szerethető film lett, ami nem haladja meg az első rész színvonalát, csak megközelíti azt. Nem kell mély történetre számítani, annál inkább kétórányi tömény szórakozásra: poénos, szimpatikus karakterekkel, némi drámával, remek látvánnyal és természetesen Baby Groot-tal.  

 

Értékelés: 8/10

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.